Kedves Olvasó!
Ha azt mondjuk introvertált, többeknek ez a szó jut eszébe: befeléforduló. Csak ennyit jelentene? Ennél azért többről van szó.
Ha utánanézünk itt-ott, erre-arra, akkor tapasztalhatjuk, hogy az introvertált/extrovertált fogalmakra sokféle meghatározás létezik. Ahány ember, annyiféle megfogalmazás.
Carl Gustav Jung szerint az introvertáltakat a gondolatok és az érzések belső világa vonzza, míg az extrovertáltakat az emberek és a tevékenységek külső világa. Az introvertáltak a körülöttük zajló eseményekről általuk alkotott jelentésekre koncentrálnak, az extrovertáltak ezzel szemben belevetik magukat ezekbe az eseményekbe. Az introvertáltak akkor töltődnek fel, ha egyedül vannak, az extrovertáltak akkor merülnek le, ha nem élnek elegendő mennyiségű társas életet.
Mit találhatunk a neten?
Az idegen-szavak.hu oldalon ezt a nem túl sokatmondó megfogalmazást olvashatjuk:
Introvertált: Nehezen barátkozó, befelé forduló típusú, külső világtól elforduló.
Extrovertált: Könnyen barátkozó, rendszerint a külvilág felé forduló
Látszik, hogy egymás ellentétjei, de azért ennél jóval többről van szó, mint a barátkozásról és a ki-befelé fordulásról, szerintem.
A lelektanitipusok.net/ismeretek/funkciok oldalon olvasható meghatározások már érdekesebben hangzanak. Itt külön ír az Érzékelésről, Intuícióról, Gondolkodásról, Érzésről.
Mint pl:
Introvertált Érzékelés: Az Introvertált Érzékelés funkció biztosítja egy személynek, hogy sokmindenre részletesen emlékezzen, és képes legyen ezt a jelenlegi adatokhoz mérni. Az az a képesség, mely a jelen tapasztalatait a múlt tapasztalataihoz köti, összefüggést keresve.
Extravertált Érzékelés: Az Extravertált Érzékelés funkció biztosítja egy személynek, hogy az életet a tapasztalatain keresztül értelmezze. Ez az öt érzékszervvel tapasztalt dolgok éles érzékelésének képessége. Felvillanyozzák a tapasztalatok, és képes a mának, a jelennek élni.
Igazából nem létezik általános érvényű definíció. Ilyet nem fogunk találni sehol. Nem egyértelmű dolgok ezek, és épp ezért talán sokaknak nehéz lehet eldönteni melyik táborhoz is tartozik. Persze nem fontos ez, illetve valakinek nem fontos ezt tudnia magáról. Nekem nagy segítség volt, talán azért, mert én eléggé introvertált vagyok. Most, hogy egyre többet olvasok a témáról, egyre jobban megnyugszom, mert nincs velem baj, én ilyen vagyok, a jó Isten ilyennek teremtett, biztos célja volt vele. Az én dolgom az, hogy ezzel tudjak mit kezdeni. De ahhoz, hogy ezt megtegyem meg kell ismernem magam, s most azon vagyok.
Persze ez nem úgy néz ki, hogy valaki csak introvertált lehet és csak extrovertált. Ez sem ilyen egyszerű, valakire inkább az előbbi jellemző, valakire inkább az utóbbi. Valakire kevésbé, valakire nagyon is. Létezik a kettő között is egy halmaz: az ambivertált. Ők azok, akik mindkét személyiségtípus jegyeit magukon hordozzák.
Természetesen egyértelmű, hogy egyik sem jó vagy rossz. Nem erről szól a dolog. Bár én mindeddig ennek csak a negatív oldalát tapasztaltam. Egész eddigi életem így telt el, hogy hülyének tartottam magam, akit senki nem ért meg, aki más, mint az átlag és úgy éreztem valami nagy baj lehet velem. Most viszont szeretném megtapasztalni a pozitív oldalát az introverziónak, ha már ez jutott nekem osztályrészül. Azt már tudom, hogy nem akarok megváltozni, én így érzem jól magam és örülök neki, sőt büszkeséggel tölt el, hogy introvertált vagyok.
Kommentek